Kilencven éve, 1920. május 18-án született a Krakkóhoz közeli Wadowicében Karol Józef Wojtyla, aki II. János Pál néven 1978 és 2005 között a 264. római pápaként ült Szent Péter trónján.
Szüleit és testvérét korán elvesztette,  egyetemi tanulmányait a második világháború szakította félbe. Dolgozott  gyárban, kőbányában, majd 1942-ben jelentkezett az illegálisan működő  papi szemináriumba. 1946-os pappá szentelése után Rómában, a pápai  egyetemen szerzett teológiai doktorátust. Rövid ideig falusi  segédlelkész, majd a krakkói Szent Flórián templom káplánja volt.  Egyházi közösségét új módszerekkel szervezte, kirándulásokra, túrára  vitte a fiatalokat. A teológiai kar etika szakának elvégzése után a  krakkói szemináriumban és a lublini egyetemen tanított. 1958-ban  címzetes püspök, 1964-ben Krakkó érseke és metropolitája lett, 1967-ben  VI. Pál pápa bíborossá nevezte ki.
 Aktívan vett részt az 1962 és  1965 között tartott II. vatikáni zsinat munkájában, bebizonyítva:  tisztában van az új egyházképpel, amely szerint a tekintélyelv helyébe a  szolgálat, a kioktatás helyébe az igehirdetés lépett. 1978. október  16-án, a 33 napi uralkodás után elhunyt I. János Pál utódául - általános  meglepetésre - a viszonylag ismeretlen Wojtylát választották meg. Ő  volt 455 év óta az első nem olasz, egyben az első kelet-európai, és 58  évével 132 év óta a legfiatalabb pápa.
 II. János Pál arra  törekedett, hogy helyreállítsa a tanbeli egységet, megrendszabályozza a  túlzókat, a tanítóhivataltól eltérőket, s a katolikus egyház  kormányzásában is új rendszert vezetett be. Sohasem tagadta meg  gyökereit: lengyel hazája iránti szeretetét, a népi hagyományokban  gyökerező Mária-tiszteletet, a munkásként szerzett tapasztalatokat, a  lengyel zsidók deportálásának elítélését és a kommunizmus elleni harcot.  Befolyása messze túlterjedt a Vatikánon, első, 1979-es lengyelországi  látogatása nagyban hozzájárult a kommunista rendszer bukásához.

II. János Pál 2004-ben
 Több  mint húsz merényletet kíséreltek meg ellene, 1981. május 13-án csodával  határos módon élte túl, amikor a török Ali Agca közvetlen közelről  rálőtt. Egészsége 1993-tól kezdett hanyatlani, Parkinson-kórban is  szenvedett. 2005. április 2-án, 84 éves korában halt meg, temetésére  április 8-án került sor.
 A 264 katolikus egyházfő közül csak  Szent Péter és IX. Pius ült nála hosszabb ideig a pápai trónon. Ő volt a  legtöbbet utazó pápa: 104 külföldi látogatása során 129 országot  keresett fel, eközben a Föld-Hold távolság háromszorosát tette meg.  Magyarországon két alkalommal: 1991. augusztus 16-20. között, majd 1996.  szeptember 6-7-én járt. Mindenkinél több szentet és boldogot avatott,  bíborost kreált. Megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház  törvénykönyvét, elkészíttette az új katolikus katekizmust.
 II.  János Pál bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért,  törekedett az Észak-Dél ellentét feloldására, szót emelt az emberi  jogokért. A lengyelen kívül kitűnően beszélt franciául, angolul,  spanyolul, németül, olaszul, a hívőket rendszerint anyanyelvükön  köszöntötte. Beszédeit maga írta, és a "pápai többes szám" helyett az  egyes szám első személyt használta.
 Pontosan két évvel halála  után zárult le boldoggá avatásának egyházmegyei szakasza, s tavaly  decemberben XIV. Benedek pápa a tiszteletreméltó címmel ruházta fel -  boldoggá avatásához már csak arra van szükség, hogy igazoljanak egy neki  tulajdonítható csodát.